Randomizált, kettős-vak, placebo kontrollált vizsgálatban (Andrea I Koreck, Zsanett Csoma, Laszlo Bodai, Ferenc Ignacz, Anna Sz. Kenderessy, Edit Kadocsa, Gabor Szabo, Zsolt Bor, Anna Erdei, Barnabas Szony, Bernhard Homey, Attila Dobozy, Lajos Kemeny: Rhinophototherapy: a new therapeutic tool for the management of allergic rhinitis. J Allergy Clin Immunol, March 2005, Vol. 115, Number 3: 541-47.) 49, legalább 2 éve fennálló, mérsékelt vagy súlyos, parlagfű allergiában szenvedő beteg vett részt, akik a szokványos antiallergiás gyógyszeres terápiára nem reagáltak.

A klinikai diagnózist a pozitív bőrteszt és az emelkedett specifikus IgE szint alapján állították fel. A vizsgálat során kizárási kritérium volt az orrüreg anatómiai rendellenessége, asthma, perenniális rhinitis fennállása, illetve a vizsgálat megkezdése előtt 4 héten belül lezajlott alsó vagy felső légúti infekció. Kizárták azon betegeket, akik a vizsgálat megkezdése előtt 4 héten belül szisztémás kortikoszteroid, 2 héten belül helyi kortikoszteroid készítményt, 2 héten belül membránstabilizátort, egy héten belül antihisztamint szedtek, illetve akik 5 éven belül immunterápiában részesültek. A vizsgálatot Szegeden, a parlagfű virágzás időszakában végezték, a pollenszám 50/cm³ felett volt. Az orrüreget fokozatosan emelt dózisú Rhinolight fénnyel, a placebo csoportban alacsony dózisú látható fénnyel irradiálták. A kiértékelés alapja az egyes klinikai tünetek súlyossági fokának megállapítása volt. A Rhinolight csoportban a kiindulási értékekhez képest a klinikai tünetek közül a tüsszögés, az orrfolyás és az orrviszketés szignifikáns javulást mutatott. Az orrdugulás kismértékű javulását tapasztalták a kezelés során. A placebo csoportban egyik klinikai tünet sem mutatott szignifikáns javulást a kezelés végére, az orrdugulás szignifikáns erősödését tapasztalták. A TNS szignifikánsan csökkent a Rhinolight kezelést követően, de nem csökkent a placebo csoportban. A betegek értékelése alapján ugyancsak az egyes klinikai tünetek és a TNS javulását tapasztalták. A kezelés befejezésekor elvégzett záró orvosi értékelés alapján az mUV/VIS kezelés szignifikánsan hatékonyabbnak bizonyult a placebo kezeléshez képest.

Az így kapott eredmények önmagukban is meggyőzőek voltak, azonban az intranazális Rhinolight fototerápia széleskörű alkalmazásában talán nagyobb jelentőséggel bír a rhinitis allergica terápiájában bázis szerként használt, antihisztamin csoportból származó fexofenadine -el történő összehasonlítás (Kemény L, Koreck A, Csoma Zs, Boros-Gyevi M: Intranazális fototerápia és fexofenadine hatékonyságának összehasonlítása rhinitis allergicában. A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság XXXIII. Kongresszusa. May 18 – 21, 2005, Debrecen, Hungary, (abstract) Allergol Klin Immunol 8: 71, 2005; *Koreck A, Csoma Zs, Boros-Gyevi M, Kemény L: Comparison of the efficacy of intranasal phototherapy and fexofenadine hydrochloride for the treatment of seasonal allergic rhinitis. (abstract), 5th Annual Meeting of the Federation of Clinical Immunology Societies (FOCIS), May 12 – 16, 2005, Boston, Clin Immunol, Suppl. 1. S50, 2005.).

A kutatók nyílt összehasonlító vizsgálatban, a fexofenadine 180 mg/nap és a hetente 3x adott intranazális Rhinolight fototerápia hatékonyságát hasonlították össze parlagfű által okozott rhinitis allergicában. A vizsgálat két hetes időtartama alatt a betegek klinikai tüneteit a beteg és az orvos tüneti pontszámmal jellemezte. Az eredmények szerint a fexofenadine nem csökkentette szignifikáns mértékben a betegek klinikai tüneteit, ezzel szemben, a Rhinolight fénykezelés mellett a tünetek szignifikáns csökkenése volt kimutatható. A fexofenadine hatástalanságának oka feltehetően az volt, hogy a kezelés két hetes időtartamában a pollenszint jelentősen emelkedett a kiindulási szinthez képest. A Rhinolight kezelés a pollenszint emelkedés ellenére is hatékonyan csökkentette a tüneteket.