A betegséget kiváltó allergének fehérje, vagy fehérje-szénhidrát szerkezetek, amelyek különböző eredetűek lehetnek a közvetlen lakókörnyezetünkben található atkáktól a virágpor szemcséken át az egyes foglalkozásokhoz köthető, változatos molekulasúlyú technológiai anyagokig.
Hazánkban leggyakrabban különféle fák, füvek, virágok és gyomok pollenje felelős az ún. szezonális rhinitis kialakulásáért, amely a növények virágzásától függően néhány hétig, néhány hónapig tart. A nagy tömegben alacsony fajsúlyú polleneket termelő szélporozta növények, jelentős számú allergiás egyénben váltanak ki tüneteket. A szélporozta növények szférikus pollenszemcséi kb. 15-20 µm nagyságúak. Ezek a pollenek száraz, szeles időben, nagy mennyiségben jutnak el távolabbra is, és származási helyüktől igen messze is tömeges megbetegedést váltanak ki.
Magyarországon a pollenszezonnak három fő szakasza van:
- A tavaszi szezon ("fa-szezon": mogyoró, nyír, éger, kőris): a február 1.-től április 30-ig terjedő időszakban termelődött pollenszemek megjelenési időszaka. A virágzás kezdési időpontja igen változó, többnyire március eleje.
- A kora nyári szezon ("fű-szezon": komócsin- és perjefélék, csenkesz, ebír, egyes gabonafélék): a május 1. és július 31. közötti periódus, amelyet főként lágyszárú növények (vadon élő füvek, gabonafélék, kora nyári gyomok) és néhány fa virágpora jellemez.
- A nyár végi-őszi szezon ("gyom-szezon": ürömfélék, útifű, parlagfű, csalán stb.): a július 16.-tól október elejéig termelődött pollenszemek - döntően a lágyszárú gyomok pollenjei - jellemzik.
Bizonyos élelmiszerek és pollenek között keresztreakciók fordulhatnak elő: parlagfűérzékeny betegekben allergiás tüneteket provokálhat a dinnye és a banán, fekete üröm esetében a zeller és néhány fűszer, nyírfapollen-allergiásokban pedig az alma, cseresznye, mogyoró és az őszibarack.








